Igényes lapozók kicsiknek a Gutenberg Kiadótól

A csíkszeredai Gutenberg Kiadó 2011 őszén újra örömet hoz a kisgyerekes családok életébe. A tavaly három látványos kiállítású Mátyás királyról szóló meséskönyvvel tanúságot tett arról, hogy magas mércét állított. A kiadó igényes és látványos gyermekkönyvek mellett elkötelezett. Idén a kisebbeknek szánt két lapozóval még messzebb bátorkodik: elismert, nagy tehetségű, kortárs erdélyi szerzők lírájával és neves illusztrátorok részletgazdag világával ismerkedhetnek a legkisebbek és a felolvasó felnőttek. A Kossuth-díjas Kovács András Ferenc[1] (továbbiakban KAF) Napsugár-csízióját Faltisz Alexandra[2] illusztrálta. Az édesapja révén erdélyi származású, pécsi születésű illusztrátor nagy felelősségtudattal adja ki kezéből munkáit. Tapasztalatból, őszinte hittel vallja, hogy a jó könyv (az illusztráció révén is) egy életre meghatározó tud lenni. A József Attila-díjas László Noémi[3] (továbbiakban Nonó) Afrika című verskötetét a csíkszeredai Csillag István[4] képzőművész illusztrálta kifinomult humorral, sajátos stílusban.

Nonó kötete 3 soros haikuszerű versikéket tartalmaz nálunk nem honos állatokról: a vízilóról, krokodilról, orrszarvúról, elefántról stb. A legtöbb kisgyerek ösztönösen nyitott a természet, az állatvilág felé. E könyv nem művi környezetben, állatkertben vagy cirkuszban láttattja ezeket, hanem szabadságukban, természetes környezetükben, érdekes együttélésben. Csillag István illusztrációi révén (is) izgalmas felfedeznivalók várnak a kicsikre. Érdemes elidőzni a részletekkel. Egyik kedvencem az orrszarvú, aki hanyag eleganciával, mégis kissé unottan, megelégelve tartja az ernyőt a hátán beszélgető, trécselő madarak fölé. Csupa játék, közös meseszövés, tartalmas együttlét bontakozik ki kép és szöveg együtteséből. Ezt folytathatják, gondolhatják tovább kisebb-nagyobb olvasók.

A kisgyerekek pillanatok alatt magukba verselhetik az afrikai országokat, közben szembenézhetnek Csillag István vidám és nagyszemű vízilovával, a focizni csatangoló rózsaszín elefántkölyökkel, a bájosan bamba kafferbivalyával.  Ilyenkor megállhatnak, szembenézhetnek egy-egy gyermekszemmel (önmagukkal is), és azt érezhetik: “jó helyen járok.”

KAF Napsugár-csízióját már ismerheti az olvasóközönség, hiszen korábban már több kötet ékes darabja volt. A 2003-as Szép Magyar Könyv-díjas Vásárhelyi vásár című kötet nyitóverse. Majd napvilágot lát a 2007-es, IBBY-díjas Hajnali csillag peremén című kötetben is. 

KAF a versnyelv zeneiségéből indul ki, a dal, a ritmus, a rímek sodrásából. Középpontjában nem a gyermeki gondolkodásmód, hanem a nyelvi játék, a rímtechnika, a szójáték, a versépítkezés áll. A címben megnevezett csízió versbe szedett örök naptár. A napsugár egy-egy évszakhoz kötődő kedves játéka vezet végig bennünket az idő telésének örökérvényű egymásutánján. A keretes szerkezetű csízió arcot csípkedő télen kezdődik és téllel ér véget, azaz egy naptári éven át vándorol a napsugár. Télidőn jégcsapokon csúszkál, “cimpát veresebbre húzgál”, farsangolni illan. Tavasszal pillangót lehel a napsugár, “tenyerében madárfüttyöt, rügyeket melenget”. Csupa gyöngéd védelem, meleg teremtés, csupa szeretet! Nyáron “zöldet özönöltet”, ősszel gerezdet szopogat, rideg szelet penget. Az év újra télbe fordul és a legszebb megszemélyesítéssel zárul a kör: “a fény széncinkét diderget”. 

KAF világteremtő nyelvi zenéjét, Faltisz Alexandra színek és formák, szeretnivaló részletek gazdagságával egészíti ki. Jó elidőzni ebben a világban! Jó hideg időkben, hosszú estéken, gyermeket ölbe venni, összebújva-melegedve lapozgatni. Ezt kívánom nektek is!

(A képek saját fotóim, csak részleteket tartalmaznak egy-egy oldalról.)

Kovács, András Ferenc: Napsugár-csízió
Illusztrátor: Faltisz Alexandra
Gutenberg Kiadó, Csíkszereda (Miercurea Ciuc, Romania), 2011.

László, Noémi: Afrika
Illusztrátor: Csillag István
Gutenberg Kiadó, Csíkszereda (Miercurea Ciuc), 2011.

---

[1] KAF számos neves díj birtokosa. Ezek közül néhány fontosabb: Déry Tibor-díj (1992), Füst Milán-díj (1994), Alföld-díj (1995), József Attila-díj (1996), Szépíró Díj (2002), Palládium díj (2002), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2006), Kossuth-díj (2010). KAF a Vásárhelyi vásár c. kötetével 2003-ban elnyeri a Szép Magyar Könyv-díjat, majd a Hajnali csillag peremén c. kötettel 2007-ben az Év Gyermekkönyve díjat érdemli ki.

[2] Faltisz Alexandra fõként mesekönyvek illusztrálásával foglalkozik, de készített már animációs filmeket, báb- és díszletterveket is. 1979-ben a Dixieme Muse / Decima  Musa animációsfilm fesztivál nagydíját  kapta meg. 1986-ban Ankarában a "Turkey in my Mind" pályázaton illusztrációival 3. Helyezést ért el. 1994-ben az Év Mesekönyve Csillag Albert-emlékdíjat kapta meg. 1995-ben a Soros Alapítvány  és  Más-Kép Alapítvány az  ÉV tankönyve  díjjal  jutalmazta. Munkáját  1993-ban  a  Nemzetközi  Gyermekkönyv Tanács  IBBY díjjal  honorálta  Lázár Ervin: Manógyár és  Nemes Nagy Ágnes Aranyecset c. könyvek  illusztrációiért. 2006-ban a Betûvetés címû, II. Szegedi Könyvkiállításon és Vásáron a Tág a világ címû könyv Fesztiváldíjat nyert Ifjúsági kategóriában. Holnapja: http://alexandrafaltisz.fw.hu/menuh.htm

[3] Nonó fontosabb díjai: Látó Debüt-díj (1995, 2009), Sziveri János-díj (1996), Petőfi Sándor irodalmi díj (1999), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2003), Irodalmi Jelen költészeti díj (2004), József Attila-díj (2010). 2010-ben a Marosvásárhelyi Könyvvásáron Ladbarózsa című gyermekverskötetével elnyeri a Szép Könyv-díjat.

[4] Csillag István képzőművész 1997-ben a Barabás Miklós Céh nívódíját kapta meg, 2007-ben Kolozsváron Avantgardrob-díjat, 2009-ben Alkotói díjat kapott a Zalai Nemzetközi Alkotótelepen. Számos (gyerek)könyv illusztrátora. Ő illusztrálta Orbán János Dénes Búbocska (2004) c. ördögregényét. A Gutenberg Kiadó Benedek Elek Mátyás-meséit. Rendszeresen illusztrál a Pallas Akadémia Könyvkiadónak, az Erdélyi Híradó Könyvkiadónak, erdélyi diák- és gyereklapoknak: a Cimborának, Szivárványnak és Napsugárnak.