Máté Angi: Kapitány és Narancshal

Különös utazás egymáshoz

 

Máté Angi legutóbb megjelent meseszép kötete a Kapitány és Narancshal (2012) a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. Angi barátságos, (együtt)érző, simogató világát a sokak által kedvelt Rofusz Kinga varázslatos rajzai teszik teljesebbé, átélhetőbbé. Mindketten IBBY-díjas művészek: Angi 2011-ben kapta meg az Év Gyermekkönyve Díjat a Volt egyszer egy című lenyűgöző kötetéért. Rofusz Kinga 2009-ben lett az Év Illusztrátora  Irijám és Jonibe című alkotásáért. Kettejük közös alkotásában a líraiság, az összhang magas fokon érvényesül.
A szövegvilág mélységeit Rofusz Kinga szemet gyönyörködtető művésziséggel csodálatos költőiséggel fejezi ki képekben. Máté Angi mesekönyve ezúttal is gyöngéd mesevilágba vezet bennünket, ahol a legigazibb emberi érték a szeretet, az összetartozás, egymás mélységeinek megtalálása, egymás titkainak megismerése, megértése, elfogadása. Áthatja meséjét a (kozmikus) természet iránti rajongás, csodálat, a szabad állatvilág, a tárgyi környezet tisztelete.

A szerencsét hozó kiscsacsi

Osvát Erzsébet: A szerencsét hozó kiscsacsi

Kass János rajzaival. Holnap Kiadó, Budapest, 2011.

Az alábbi ajánlót a Könyvmutatványosok oldalra írtam. A teljes szöveg ott olvasható.

Osvát Erzsébet izgalmas játékot, zökkenőmentes átjárást teremt a magyar népmesék hagyománya és a modern világ, illetve a (varázs-, állat)mese és a valóság között. Úgy szelidíti egymáshoz a két pólust, ahogy a  gyermek jár át a valóságból a képzeletbeli világba: könnyed természetességgel. 
Ha a csodák, a varázslatok lelepleződni látszanak, azonnal bölcs mentsvárba helyezi a gyermek olvasót. Nem lerombol egy képzeletben épített világot, hanem elfogadható fogodzót kínál: az ember nem érti a természet nyelvét.[1] Csodák márpedig vannak, csak értőik kevesen. Ezzel lehetőséget kínál a gyermeknek, hogy igényeinek megfelelően válasszon.

Mintha utazás, amely nem ér véget...

Máté Angi: Volt egyszer egy

Szulyovszky Sarolta illusztrációival.

Pozsonyi Pagony, Budapest, 2010.

 

 

Máté Angi ritka magas fokon kezdi az írást, sajátos kiforrott, Máté Angi-s nyelvezetet és világot teremt. Indulását azonnal siker koronázza. Első gyermekkönyve a Volt egyszer egy 2010-ben születik a Pozsonyi Pagony égisze alatt.[1] 2011-ben az IBBY az Év Gyermekkönyve-díjat ítéli oda a látványos kiállítású, különleges szövegvilágú kötetnek.

Volt egyszer egy csend. (Az illusztrációk Szulyovszky Sarolta blogjáról származnak.)

Hallgatag, mozdulatlan, szelíd, simogató és kacagó világot teremt Angi. Olyan világot sző, ahol a természet és a világ dolgai olykor önnön tökélyüket, lényeges vonásukat feladva, az együttélést, az érint(kez)ést, az egymás elfogadását tartják boldogító életcéljuknak. Olyan világ ez, ahol a nyár vonatozik el hozzánk, hogy történjék velünk a jó, ahol a sünök ribizliszemekkel kerekítik simogatóvá tüskéiket, ahol a csend egész éven át készül havat hozó énekére; ahol a szent és a profán, a fent és a lent találkozhat egymással, ahol az elmúlásra is van gyógyír: visszavirágítható, ami már elnyílt.

Boldogan éltek, míg meg nem haltak... és azután?

Singer Magdolna: Boldogan éltek, míg meg nem haltak... és azután? Alcím: Segítség a gyászban - foglalkoztatókönyv gyerekeknek és szülőknek

Illusztrátor: Rutkai Bori

Oldalszám: 48

Kötés: keménytáblás

Móra Kiadó, Budapest, 2011. 

2490 Ft

Mottó: „Elengedni valakit vagy békében lehet, vagy sehogy.”

(Pál Ferenc, Csíkszereda, Nyitott Akadémia, 2011. nov. 10.)

Minden mese, minden történet véget ér. Minden élet lezárul fizikai szinten. A test halála viszont kérdések sorozatát indítja útra a gyermekben és a felnőttben egyaránt. Olyanokét, amelyeket kényes lehet megválaszolni magunknak is. A vívódások általában bent folytatódnak: fájdalom, félelem, gyász kíséretében.  A felnőtt megfeszített, tudatos lelki-szellemi munkával, a gyermek pedig szimbolikus nyelven tud némi megnyugtató választ adni önmagának. Ezen az úton nyújt nagy segítséget Singer Magdolna keménytáblás foglalkoztatókönyve. 

Az utóbbi években egyre több szak- és gyermekirodalmi könyv témája a halál, a gyermeki gyász, a veszteségélmény feldolgozása. Kialakult róla valamiféle beszédmód, mégis újszerű e könyv gyakorlatias, foglalkoztató, tényleges (gyász)munkára invitáló jellege miatt. A könyv megjelenési ideje (2011. Mindenszentek) nem véletlen: a tényleges gyászfeldolgozást célozta meg a Móra Kiadó. Jó eséllyel!

A teljes ajánlót a Könyvmutatványosok oldalán olvashatod!

Belelapozható itt

Igényes lapozók kicsiknek a Gutenberg Kiadótól

A csíkszeredai Gutenberg Kiadó 2011 őszén újra örömet hoz a kisgyerekes családok életébe. A tavaly három látványos kiállítású Mátyás királyról szóló meséskönyvvel tanúságot tett arról, hogy magas mércét állított. A kiadó igényes és látványos gyermekkönyvek mellett elkötelezett. Idén a kisebbeknek szánt két lapozóval még messzebb bátorkodik: elismert, nagy tehetségű, kortárs erdélyi szerzők lírájával és neves illusztrátorok részletgazdag világával ismerkedhetnek a legkisebbek és a felolvasó felnőttek. A Kossuth-díjas Kovács András Ferenc[1] (továbbiakban KAF) Napsugár-csízióját Faltisz Alexandra[2] illusztrálta. Az édesapja révén erdélyi származású, pécsi születésű illusztrátor nagy felelősségtudattal adja ki kezéből munkáit. Tapasztalatból, őszinte hittel vallja, hogy a jó könyv (az illusztráció révén is) egy életre meghatározó tud lenni. A József Attila-díjas László Noémi[3] (továbbiakban Nonó) Afrika című verskötetét a csíkszeredai Csillag István[4] képzőművész illusztrálta kifinomult humorral, sajátos stílusban.

A másság gyönyöre és fájdalma

Mindannyian testvérek vagyunk. De nem vagyunk egyformák. Böszörményi Gyula ebből az alapgondolatból indul ki az Emberke színe című írásában. Szokványos teremtéstörténetnek nevezhetnénk. De több annál. Mindannyiunkat megterveztek és életet, lelket leheltek belénk. Nem új gondolat. Ám különbözőségünk mibenléte  ezúttal napjaink egyik kényes témáját helyezi nagyítólencse alá: különbőző színre festettek bennünket. Nagy gonddal, többféle művészeti ág bevonásával alkotják a nagy művet: a világmindenséget mint  játszóteret és az embert. A teremtés feszültségét aggódó Hold Anyánk és Ég Atyácskánk párbeszéde szépen közvetíti. Vívódnak, nehezen szánják rá magukat az Enter megnyomására, az élet testbe lehellésére. Nem véletlen. Jövőbe látó bölcs  anyánk rosszat sejt: bántani fogják egymást, mert mindannyian azt hiszik majd, ők a kiválasztottak, a kedvencek.

Mészöly Miklós: A pipiske és a fűszál

A pipiske és a fűszál fiatal felnőttek/szülők kisgyermekkori olvasmánya. [1] A klasszikusnak nevezhető Mészöly-könyv idén (2011.), Mészöly Miklós születésének 90. évfordulóján, a Móra Kiadó gondozásában látott újra napvilágot. Nosztalgikus, régi, békebeli időkbe kalauzol. Otthonos vagy éppen elfeledett-vágyott, olykor Andersenes, máskor Mórás, néhol Lázár Ervines hang(ulat)ú világ-szeletek. A másodkiadás nemcsak a szövegek, hanem az illusztrációk szintjén is ismerős világba vezet be: Reich Károly jellegzetes rajzai mélyítik el az emlékezést, az (újra)olvasást.