2010. novemberében a XVI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron új erdélyi kiadó tűnt föl szerény példányszámú, de minőségi kiadványaival. Megmosolyogtam önmagam is, olyan lázba jöttem. Kavarogtak bennem a születés körüli érzések: meghatódás, lelkesedés, eufória. Valahogy úgy éreztem, érdemes lenne felkarolni a születő gyermeket, be- és megmutatni a világnak ezeket a kedves, friss kiadványokat. Ezért is írok pár sort e könyvek margójára.
A csíkszeredai Gutenberg Kiadó már első kiadványaival jelzi, hogy a minőséghez ragaszkodik. Izgalmas, bájos grafikai megoldások, illusztrációk uralják a három kötetet, így azonnal beavatódunk a történetbe. Epikai és képi világgal ismerkedünk, időzünk el. És jó érzés elidőzni, még a felnőtt olvasónak is.
Rendhagyó módon léptek színre: három gyermekkötet bemutatásával egy időben papírszínházzal azonnal elvarázsolta az óvodás és kisiskolás látogatókat, beszippantotta a gyermektömegeket. Ezzel a kis színházasdival Makkai Kinga hívta elsőként játékba a fiatal olvasókat.
Rendhagyó módon léptek színre: három gyermekkötet bemutatásával egy időben papírszínházzal azonnal elvarázsolta az óvodás és kisiskolás látogatókat, beszippantotta a gyermektömegeket. Ezzel a kis színházasdival Makkai Kinga hívta elsőként játékba a fiatal olvasókat.
(Az élőszóban előadott mesének a digitális korszakban is megvan a varázsa. Az „utazó színház”, a japán kamishibai egy asztalra helyezett színpadot formázó fakeret, amelyben a képek egy történetet mesélnek el. A képek lassan kicsúsznak, és közben halljuk a mesélő hangját. A kartonlapok hátoldalán az illusztrációhoz tartozó szöveg olvasható. Ez a képkezelési technika dinamizmust ad az illusztrációnak, életre kelti. Lehetőséget ad arra, hogy megbontsuk a mesélés ritmusát, hogy kiszóljunk a nézőkhöz, hogy szemből nézhessük a közönség reakcióit. Látványossága, dinamizmusa, drámai hatása lenyűgöző.)
A csíkszeredai kiadó klasszikus szövegeket ad az olvasók kezébe: Benedek Elek, Jókai Mór és Móra Ferenc tollából Mátyás király többé-kevésbé ismert történeteit olvashatjuk. Ebben az értelemben nem vár a böngésző újszerű élményt. Itt mégis magával ragad a könyv, hiszen mennyiségileg is uralják a tüneményes illusztrációk: Csillag István, Keszeg Ágnes és Mezey Ildikó fiatal erdélyi képzőművészek munkái. Merész és ötletes elgondolás a kiadó részéről, hogy egy témában három kötetet ad ki. Az illusztrációk igen különbözően festik meg Mátyást és világát. Három könyv, háromféle kép- és színvilág, háromféle Mátyás-értelmezés. Innen már csak egy lépés, hogy gyermekeink is saját képüket alakítsák ki a kolozsvári születésű királyról. Hogy miért éppen három kötet? Nem kézenfekvő a válasz. Nem a mesei hármas érvényesítése ez. A kiadó és nyomda igazgatója, Tőzsér László elmondása szerint: nem is állíthatna haza egy kötettel, hiszen három kisgyermeke van.
Mindhárom kötet három mesét tartalmaz. A Benedek Elek-kötetben olvashatjuk a Mátyás király juhásza, A Mátyás király és a százesztendős ember, valamint az egyik legismertebb mesét A kolozsvári bíró címűt. Igazságszerető Mátyás király a juhásza őszinteségét, és az idős ember munkáját jutalmazza meg, illetve álruhába öltözve leplezi le a bírót, aki fizetség helyett pálcával biztatja a szegény népet.
A Jókai Mór szövegei az Egyszer volt Budán kutyavásár, a Róka fogta csuka, csuka fogta róka, varga fogta mind a kettő és A három kérdés című mese. A török portyázók elől megmenekülő juhász jámborságát fizeti meg a király azzal, hogy a kutyák darabjáért száz aranynál is többet ad. A bánáti gazdag örmény kutyanyájat hajtott fel Budára, őt kapzsisága miatt tette nevetségessé a király, végül ő kényszerült arra, hogy cselédnek szegődjön a juhászhoz. A tréfás mesében az óbudai német varga viszi Mátyás elé az egymásba harapó állatokat, mint természeti furcsaságot. Itt a két ajtónállót leckézteti meg Mátyás, akik a jutalom felét-felét kérték a varga bebocsátásáért. Botütés és elbocsátás jár azoknak, akik a szegények hozzá való bejutását nehezítik. A három kérdésben a furfangos ötleteiről ismert öreg paraszttal leckézteti meg a gazdag főurakat.
A Móra Ferenc-kötet A szalontai kovács, Az aranycsináló és a Ki álmodta a legszebbet? című meséket tartalmazza. A szállást és eleséget adó kovácsnak az önzetlenségét hálálja meg. Az okos találmánnyal beállító mesterembereket, tudósokat, kalmárokat is bőkezűen jutalmazza, a világcsalókat pedig nevetség tárgyává teszi. A budai erdőkben három szénégető legényt tanít móresre, de végül megkegyelmez nekik és beveszi őket katonának a fekete seregbe.
Az idealizált Mátyás-ábrázolás, bár a közgondolkodás része, saját korában közel sem volt jellemző. Megszépítő messzeségből, Mátyás király halála után váltak világossá és tudatossá Mátyás uralkodói érdemei. Halála a magyar kultúra fejlődésében éles határvonalat jelent.
Kríza Ildikó szerint a nemzetközi folklór mintája alapján honosodhatott meg az álruhás király képe, aki inkognitóban ismeri meg országa gondját-baját, álöltözékben leplezi le a hatalmukkal visszaélőket, így tesz igazságot népe érdekében. A szájhagyományban igazságot osztó uralkodók a történelem által nem szükségszerűen voltak nagyra értékeltek (francia navarrai Henrik, német Nagy Frigyes, orosz Rettegett Iván, Nagy Péter, svéd XII. Károly).
A népmesékhez hasonlóan a Mátyás-mondák és mesék zöme igazságtétellel zárul: a jó jutalomban, a rossz büntetésben részesül. Ebben a vonatkozásban a mai olvasónak közelebb állnak ezek a mesék a népmesékhez. Népköltészeti sajtosságok is megfigyelhetők: zárt szerkezet, hármas tagolás, visszatérő szófordulatok alkalmazása stb. Mégsem mondhatjuk, hogy a magyar Mátyás-hagyomány a tradicionális népmesékből táplálkozott, sokkal inkább az anekdoták hőséből. Nem szegény sorból felnövő fiúból lesz király. Ezek a történetek nem életutak, inkább egyfajta erkölcsi (nemzeti is?) értékrend kirajzolódása követhető nyomon bennük. És erre is szükség van, mert a mese szimbolikus nyelven, azaz a kisgyermek életkori sajátosságainak, fejlettségének megfelelően szórakoztatva tanítja meg szükségleteinek szabályozására, értékrendjének alakítására, sőt gyökerének, történelmének egyes momentumainak tudatosítására is.
Könyvészet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése