Fehér madarak szórják szívekbe az álmok selymeit

G. Szász Ilona: Álomszövő Pendula

A Naphegy Kiadó gondozásában napvilágot látott (Ünnepi Könyvhét, 2015) mesekönyv üzenetértékű ajándék, amely arra szólít fel, hogy örömmel, álmokkal teli, színes életet álmodjunk. Ebben a könyvben a könnyek harmatként peregnek a földre, a kacagások pedig csillagok fényeként ragyognak fel, a Fülemüle az emberek vágyairól és kívánságairól énekel, amelyekből megszövik majd az álmaikat, éjfélkor fehér madarak csőrükbe csippentik az álmok selymeit, majd a magasból mintegy áldásként az emberek fejére-szívére szórják.

Az ágkunyhó titkai, avagy a kisgyerek őszinte vallomásai halott édesapjához

A Neked írok, Apu! az egyik legérzékenyebben megírt könyv a gyászról, szeretetről, barátságról, amit valaha olvastam. Huszonöt levélben kísérhetjük végig Margó – az édesapa „kis angyala”– legtitkoltabb, legőszintébb, szívbemarkoló gondolatait, érzéseit a veszteség legnehezebb hónapjaiban. Az utolsó levél egy év gyászmunka, megértés-érzés után kimondott szavakkal zárul: „Köszönöm, Apu. Szeretlek.” A kislány tudja, hogy nem érkezik válasz leveleire, de megérti az elmúlás legfontosabb üzenetét: hálás lenni mindazért, amiben részünk volt, ami megadatott, örülni az élet apró dolgainak és szeretni. (Az életet is, minden mélységével, nehézségével együtt.) 

Aranymosó egy mesés patakban. Interjú Bajkó Attilával

Az alábbi bejegyzés rendhagyó a mesekönyves blogon

 műfaji és tematikai szempontból, de nem idegen 

a mesék világától, ezért itt a helye. 

A Kortárs Online Képzőművészet rovatába készült.

 A csíkszeredai születésű, Temesváron élő fiatal képzőművész, Bajkó Attila alkotásai a mesék csodákkal telített világrendjébe kalauzolnak. Különös vonzódása a lovakhoz, madarakhoz valamiféle fenséget, felemelkedést, szárnyalást, isteni erőt képvisel. Nemcsak az állatok jelenléte feltűnő, hanem az ember és természet, a materiális és szakrális világ harmonikus együttléte is. A mese számára a gyermekkorban kizöldült kis lélekfa oázisa, olyan terep, amelyből szeretet, jóság, (sz)épség gyümölcsözik. Művészete mély filozófiai kérdéseket feszeget. Technikája, témái, világlátása modern és klasszikus elemeket ötvöz: visszavezet a gyökerekig, mégis szárnyakat ad a ma emberének is. Az alkotási folyamatról így vall: „Alkotás közben sokszor a hátsó agyféltekémre hagyatkozom, s hagyom, hogy vezesse az ecsetem. Kijön, ami lerakódik az emberben. Sokszor új nekem is: egyféle aranymosás a patakban.” A vele készített interjúban erről és mesés világáról, világlátásáról is kérdeztük az alkotót, aki jelenleg színházi munkákat is vállal.

Bajkó Attila: Falióra húzása

A szörny, aki fészket formál a tenyeréből

Patrick Ness: Szólít a szörny

Az alábbi írás a PRAE.HU általános művészeti portálra készült.

 A Szólít a szörny című regény rendhagyó módon foglalkozik a gyász témájával. Felkavaró, csontig hatoló, megrázó írás egy kamasz elfojtott félelmeiről, az egymásnak ellentmondó érzések harcáról, az elengedésről és szoros kötődésről, a szeretetről. A címben szereplő szörny metaforikusan a lélekben íródó történetek, a nehezen felvállalható igazságok megtestesülése, egyfajta belső késztetőerő a negatív érzések kifejezésére, a mélyen titkolt szörnyű gondolatok kimondására. Gyógyír arra, hogy a lélek mélyén ne vadállatként pusztítsanak tovább a saját történetek.

A könyv trailere.

Miből lesz a gyöngyvirág?

Szerző: Bajor Andor

Cím: Mióta nem tudnak számolni a varjak?

Kiadó: Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 

Megjelenés éve: 2004.

(Az alábbi kritikám a PRAE.HU-ra készült.)

Bajor Andor Mióta nem tudnak számolni a varjak? című kötete a kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában jelent meg 2004-ben. A kiadó célkitűzései: a második reformációhoz köthető európai modernitás értékei, a kortárs magyar irodalom és a formai megjelenítésben is színvonalas gyermekirodalom megjelentetése. Olyan területeket céloz meg, amelyeken a kiadó alakulásáig, 1993-ig hiány mutatkozott az erdélyi könyvpiacon, és olyan közösségeket (koinónia jelentése!) szólít meg, amelyek minőségi képi és szövegvilágokat igényelnek.

A könyv válogatott szövegeket tartalmaz az 1987-es Mi a manó…(Ion Creangă Könyvkiadó, Bukarest, Deák Ferenc illusztrációival) című elbeszéléskötetből. A válogatáskötetet Bódi Kati képzőművész bájos illusztrációi teszik gazdagabbá. Az írások a bontakozó, világra rácsodálkozó gyermeki lelket helyezik nagyítólencse alá. A gyermekhangú narrátor a kiskamaszkorra vonatkozó mozzanatait, emlékeit meséli el. A valós és mesékből ismert sokszor félemetes csodalények több írásban visszatérnek, s bár tematikai, időrendi, évszakonkénti sorrendbe állított történetek önálló szövegek, a könyv mégis egységes elbeszélésfüzérnek tekinthető.

Tücsök a Holdon

Maros Krisztina elsősorban illusztrátorként vált ismertté és népszerűvé a magyar gyermekirodalomban. A Tücsök a Holdon eredetileg a Key colours gyerekkönyv pályázatára készült el 2010-ben. Belgiumban a 323 könyvtervből a legjobb 7 közé választották az akkor még Cricket on the Moon című könyvtervet. A nemzetközi gyerekkönyv pályázaton a Legszebb Key Colours Illusztrációk 2010 kiállításon gyönyörködhettek először a mélyről jövő dalt muzsikáló tücsök képeiben. A holdbéli muzsikus történetét a Manó Könyvek Kiadó vette gondozásába. Az idei (2012) Ünnepi Könyvhét egyik újdonsága és öröme volt. Ritka szép könyv. Szövegét és illusztrációját tekintve egyaránt gyönyörködtet és megkönnyeztet.

A Tücsök a Holdon szerelem-könyv. Első ránézésre tudtam. Tücsök a Hold sarlóján hunyt szemmel hegedült. Mert a dal szívének legmélyéről szólt. Az édes dallam "nyomában illatos virágok nyíltak, lágy kalászok ringatóztak, bódult lepkék úsztak a langyos levegőben, de még a bárányfelhők is a hangok hullámain himbálóztak. A muzsika végül egy pipacs tövében alvó tücsöklányhoz szállt”.

Föld körüli nevetés két csodalóval

                               Czigány Zoltán: Csoda és Kósza körül a Föld 

A két meseló, Csoda és Kósza 2007 óta száguldozik, kalandozik a magyar gyermekirodalomban, gyerekek és felnőtt olvasók tartalmas szórakozását biztosítva.  Három köteten át követhetjük, kacaghatjuk végig a hófehér, művelt és bölcs csodaló, valamint a mindent kipróbáló, örök bajkeverő, trógerkedő, ám mégis kedves, időnként szonetteken gondolkodó Kószáló történeteit. Az első kötet a Csoda és Kósza (2007) megkapta az IBBY-től az Év Gyermekkönyve-díjat, ezt követte a Csoda és Kósza körül a Föld (2009), végül, ám mégis Csoda és Kósza időszámításában az első kötet: a Csoda és Kósza legrégebbi kalandjai (2011). A Pozsonyi Pagony Kiadó gondozásában megjelenő trilógia különös színfoltja a gyermekirodalomnak. Czigány Zoltán szövegvilágát gazdag nyelvi leleményesség, kifinomult humor, olykor ironikus-szatirikus hangnem jellemzi.